A visszafizetési nehézségek nemcsak és nem elsősorban a lakáscélú hitelesek körét érinteti
Az utóbbi években erőteljesen megnőtt a likviditási gondokkal küzdő háztartások száma és aránya. 2011-ben az összes jelzálog alapú lakáshitelt felvevő háztartás 16%-ánál – 93 ezer háztartásban – fordult elő, hogy a megelőző 12 hónapban csak késve, vagy egyáltalán nem tudták lakáshitelüket törleszteni. A likviditási probléma erőteljesebben jelentkezett a devizaalapú hitelt felvevőknél: a devizahiteles háztartások több mint egyötöde (60,5 ezer háztartás) nyilatkozott fizetési nehézségről. Ugyanez a forinthitelesek esetében 32,7 ezer háztartásnál okozott gondot, az adósok 11%-ánál – áll a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent elemzésében.
A visszafizetési nehézségek nemcsak és nem elsősorban a lakáscélú hitelesek körét érintette. 2011-ben az összes nem lakáscélú jelzáloghitelt felvevő háztartás csaknem negyedénél jelentkezett törlesztési elmaradás, elsősorban a devizaalapú hitelt felvevőknél: a háztartások 29%-a nem, vagy csak késve fizetett. Ugyanez a forinthitelesek esetében 3,6 ezer háztartás esetében merült fel, az adósok nem egészen 10%-ánál.
A lakáscélú hitelek esetében a jövedelmi helyzet alapvetően meghatározta a háztartás törlesztési hajlandóságát/lehetőségét. A legalsó jövedelmi tizedbe tartozó, lakáshitellel rendelkező háztartások csaknem 40%-a (a devizahitelesek 45%-a, a forinthitelesek 35%-a) küzd valamilyen szinten hitel-visszafizetési nehézséggel. Ez mintegy 17,5 ezer háztartást, közel 80 ezer személyt jelent. Ezen túlmenően a 2. jövedelmi decilisbe tartózó devizahiteles háztartások több mint harmada és a 3. decilisbe tartozók 24%-a is legalább egyszer nem fizette meg tartozását. E két jövedelmi kategóriában a forinthitelesek elmaradása is jelentős, további mintegy 9 ezer család tartozik a veszélyeztetett körbe. Ugyanakkor a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók között csak 6% a fizetési hátralékkal rendelkező háztartások aránya, ezek döntő hányada devizahiteles.
Az előzőekkel ellentétben a nem lakáscélú hitelek esetén a jövedelmi helyzet nem határozta meg egyértelműen a háztartás törlesztési hajlandóságát/ lehetőségét. A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozó, a vizsgált hitellel rendelkező háztartások között az átlagosnál kevesebb (20% alatti) volt a törlesztési gonddal küzdő családok aránya, náluk csak a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók voltak jobb helyzetben. A középső (5. és 6.) decilisek eladósodott háztartásainak viszont 35-37%-ánál (kategóriánként 4-4,5 ezer családnál) már előfordult, hogy nem vagy csak késve tudta törleszteni a kölcsönrészletét.
A nemfizetés legnagyobb kockázatát a lakáscélú hitelek visszafizetésénél az jelentette, ha a háztartásban nem volt aktív kereső. A devizahitelt felvevő családoknál az inaktívak csaknem harmada késve/vagy egyáltalán nem tudta törleszteni részleteit, ugyanez az arány a legalább egy dolgozó családtaggal rendelkező családok esetében közel 20% volt. A forinthiteleseknél a munkanélküli családok 15%-a, míg a keresővel rendelkezők 11%-a került időnként fizetési hátralékba. A nemfizetés kockázatában a nem lakáscélú jelzáloghitelek esetében a lakáscélúakkal szemben nem mutatkozott eltérés abból a szempontból, hogy a háztartás rendelkezett-e aktív keresővel vagy sem.
A gyermeket nem nevelő lakáscélú adósok kedvezőbb helyzetben vannak: a deviza-, illetve a forinthiteles háztartások 15, illetve 8%-ánál (14 ezer, illetve 8 ezer családnál) jelentkeztek törlesztési gondok, míg a gyerekeseknél ez az arány közel 24, forinthitel esetében 13% (47 ezer, illetve 25 ezer család).
A gyermekszám növekedésével emelkedett a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya. Az egy gyermeket nevelő devizahitelesek kevesebb mint 23%-a, míg a három- és többgyermekes háztartások már közel 28%-a halmozott fel elmaradást. A bajba került forinthitelesek esetében a legrosszabb helyzetbe a három- és többgyermekes családok kerültek, közülük a forintalapú hitelt felvevők több mint ötöde küzdött fizetési nehézséggel 2011-ben.
A nem lakáscélú devizaadósok esetében a gyermeket nem nevelő háztartások 20%-ánál, míg a gyerekesek harmadánál jelentkeztek fizetési elmaradások. A forinthiteleknél a gyermekszám növekedésével e hiteltípus esetében is megfigyelhető az arányok növekedése a bajba jutottak között. Az egy gyermeket nevelő devizahitelesek 28%-a, míg a kétgyermekes háztartások több mint 38%-a, a három- és többgyermekesek 35%-a halmozott fel elmaradást.
