A devizaalapú hitelek végtörlesztésének lehetőségével október 23-áig összesen 23 046 ügyfél élt, ezen felül – még 43 067-en igényelték a végtörlesztést
Még másfél hónap áll rendelkezésre a rögzített árfolyamon való devizahitel-végtörlesztések bejelentésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy optimista számítások szerint is csak az érintettek szűk harmada szabadulhat meg végleg nyomasztó terhétől.
A végtörlesztési törvény gyors megszületését számos „utánkezelés” kísérte eddig. A parlament alig egy hét elteltével máris módosított a végtörlesztéssel összefüggő adószabályozáson, és lehetővé tette, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon adó- és illeték-mentesség, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is.
Október elején még a devizában törlesztő adósok hitelszerződéseire is kiterjesztették a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét. Legutóbb pedig 253 igen szavazattal, 7 tartózkodással és egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta a parlament, hogy a lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezőkre is érvényes legyen a törvény.
Az elmúlt napokban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly nyilatkozott a végtörlesztési kampány eddigi eredményeiről: a devizaalapú hitelek végtörlesztésének lehetőségével október 23-áig összesen 23 046 ügyfél élt, és az aktuális árfolyamon (az adott banknál éppen érvényes, törlesztéskori árfolyamon) ez összesen 133,8 milliárd forint hitelállományt érintett, ami a bankrendszer számára 33,4 milliárd forint veszteséget okozott. Az elnök még hozzátette: a PSZÁF adatai alapján az első három hét alatt – az eddigieken felül – még 43 067-en igényelték a végtörlesztést az aktuális árfolyamon számolva 295,7 milliárd forintnyi hitelre, és ez összesen 71 milliárd forint további veszteséget okoz a bankrendszernek.
A kormányzat arra számít, hogy november végén és decemberben tovább nő a végtörlesztők száma, miután ekkorra kaphatnak forinthitelt azok, akik ezt igényelték. „Tehát november végéig ki kell jönnie a bankoknak egy jobb forinthitellel, ha részt szeretnének venni a kampányban. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem törik össze magukat ennek érdekében. Ez ugyanis jelentős terhet jelent majd a hitelintézeteknek” – kommentálta lapunknak az eseményeket Tatár Attila, a bankweb.hu pénzügyi tanácsadója. „Szerintem a roham csak most jön, sokan fogják a bankokat megkeresni, de nem lesznek mindnyájan hitelképesek. A bank a kérelmek elbírálását elhúzhatja, és ennek hiányában nem merik majd az adósok beadni a végtörlesztési kérelmet – tehát komoly torlódások lehetnek.”
Hasonló tapasztalatokról számolt be a Heteknek Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHKE) főtitkára is. Sokan bíztak például a takarékszövetkezetek megjelenésében, de ezek a hitelintézetek sem rendelkeznek korlátlan forrásokkal. „Jó, ha 2 milliárd forintjuk van erre a célra, és még így is lehetőségük van összeválogatni maguknak a jó ügyfeleket. Ők sem adnak hitelt bárkinek: körülbelül 100 ügyfélből 5 ha szerencsével jár.” Összességében az igénylők mindössze 20-25 százaléka, aki meg is kapja a hitelt, és el is tudja indítani a végtörlesztését – mondta a BHKE főtitkára.
Egyelőre döntően azok végtörlesztettek, akiknek már megtakarításaikból rendelkezésükre állt az ehhez szükséges pénz – emelte ki ugyanakkor Tatár Attila. A lakáseladásból törlesztők számát a legnehezebb megbecsülni. Így nem meglepő, hogy általános csalódottság jellemzi a BHKE-hez forduló ügyfeleket. „Empirikus statisztikáink azt mutatják, hogy nagyon nagy az érdeklődés és az igény a végtörlesztés iránt. Napi 20 telefonhívásból 18 biztosan a végtörlesztéssel kapcsolatos” – jellemezte Lénárd Mariann a téma fontosságát a Hetek kérdésére. A BHKE tapasztalatai szerint az utóbbi hetekben a hitellel terhelt lakosság részéről egyfajta „csodavárás” alakult ki, ami most szertefoszlani látszik. A kormány eddigi kommunikációjából kiindulva egy a jelenlegihez képest szélesebb körben igénybe vehető állami segítséget vártak a devizahitelesek. Sokan számítottak a „magyar bank” és a „kedvezményes forinthitelek” megjelenésére – tette hozzá Lénárd.
A legfrissebb hírek szerint a kormány ezek után kizárólag a Bankszövetséggel egyeztetve dolgoz ki megoldási koncepciókat a devizahitelesek problémáira. Pontosabban: a Bankszövetség összeállít egy javaslatcsomagot, és cserébe azt kéri, hogy az állam ez idő alatt ne hozzon új intézkedéseket. „Mi várható ezután?” – teszi fel a költői kérdést a BHKE vezetője. „Bizonytalanság, csalódottság és pánikhangulat van kialakulóban a devizahitelesek körében. A hírek miatt a kormány további intézkedéseibe vetett bizalom elveszett. Ezért jogos a felvetés a lakosság részéről: ki fogja számukra a tényleges, optimális, illetve mindenki számára egyedileg elérhető megoldást megtalálni?”
