Mit tartogat az új Széchenyi Terv a lakáspiac számára?
A kormány által ma nyilvánosságra hozott, az új Széchenyi Tervet bemutató vitairat 7 kitörési pontot és ehhez társítva 7 programcsoportot jelöl meg a következő egy évtized fejlesztéspolitikájában, melyből az egyik az “Otthonteremtés és lakásprogram” címet viseli. Milyen lakáspolitikai célokat fogalmazott meg a tanulmányban a kormány?
A lakáspolitikáról szóló fejezetben a kormány az alapvető célkitűzéseket és a főbb számokat foglalja össze a kormány. Az alábbiakban a fejezet legfontosabb pontjait, megállapításait mutatjuk be.
A fejezet legfontosabb pontjai:
- A kormány szerint a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40-50 ezer új lakás építése lenne indokolt. A jelenlegi 15-17 ezres számot a kormány úgy emelné fokozatosan, hogy három éven belül meghaladja a 40 ezres szintet.
- Otthonteremtési tanácsadó testületet célszerű szervezni.
- A lakáscélú takarékoskodást növelni kell (összegben és mennyiségben is).
- Elengedhetetlen a minőségi, energiatakarékos építés: a fajlagos energia-felhasználás évi 120 kWóra/nm-re történő csökkentése 5 éven belül.
- Az első lakás megszerzésének állami elősegítése.
- A szociális bérlakásépítés elindítása Magyarországon.
- A panellakások felújítására komplex program készítése.
- Idősek otthonának létesítése.
A fenti pontok által meghatározott lakáspolitika költségvetési vonzatáról a tanulmány leírja, hogy a lakásügynek évente hozzávetőleg 375 milliárd forintnyi költségvetési forrásra lenne szüksége, ami kb. a GDP 1.5 százalékának felelne meg. Ezt a szintet több év alatt, fokozatosan érné el a kormány.
A tanulmány kiemeli, hogy Magyarországnak és a közép-európai régió államainak sajátos fejlődésük, helyzetük miatt szükségük van rá, hogy az uniós források egy részét lakásügyben használhassák fel. A támogatás indoka lehet az európai életminőség megteremtése, az energiatakarékosság, környezetvédelem, vállalkozásfejlesztés, munkahelyek megtartása, valamint szociális szempontok is.
Bérlakásokat építenének
A vitairat szerint jelenleg érdemben sem tulajdonszerzési, sem lakásbérleti támogatás sincsen. Az új lakástámogatási rendszer kialakításánál egyensúlyt kell találni a két támogatási forma között. A bérlakásépítésekbe a kormány bevonná az önkormányzatokat is telekapportokon keresztül, emellett számít az önkormányzatok segítségére a helyi közművek létesítésében is.
A tanulmány szerzői a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építését tartja kívánatosnak, amit többek között azzal indokol, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakások aránya. Jelenleg ugyanis a magyar lakások 4-5 százaléka önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás, további mintegy 4 százaléka piaci bérlakás, tehát a saját tulajdonú lakások aránya 91 százalék.
Állami garancia a lakáshitelekre
Az állami támogatások mellett a Széchenyi Tervről szóló vitairat adókedvezményekkel is segítené a lakásfelújításokat, házépítéseket és a tulajdonszerzést. Mindezt szja adójóváíráson keresztül képzelné el a kormány. Az szja kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de több éven át igénybe vehető kedvezmény lenne. A tanulmány szerint ezért felmerül, hogy azt lehet a lakáshitel törlesztésekhez kapcsolni, de felmerül, hogy a hitel felvétele nélkül is lehessen adójóváírásban részesülni.
Az szja kedvezmények mellett az írás kitér a lakáshitelekre is. A kedvezőbb kondíciók érdekében, meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalni. A tanulmány szerint megfelelő feltételek (pl. jövedelemigazolás, előtakarékosság) előírása mellett ez kezelhető kockázat lehet, egyben csökkentené a hitelező bank kockázatát, így a hitel THM mértékét. Ezzel a kormány szerint csökkenne az állami kiadás mértéke is.
Így támogatnák a bérlakás-építéseket
A vitairat kiemeli, hogy a bérlakások bérleti díjának megfizetéséhez adómentes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni, ami hozzájárulhatna a “vállalati bérlakás” intézményének bevezetéséhez. Ezt össze lehetne kapcsolni a bérlakás-építésekkel kapcsolatos gazdaságfejlesztési tervezéssel, ill. a munkáltató vállalhatna feltöltési garanciát a bérlakásokkal kapcsolatban. Ezt a kedvezményt az állam által felügyelt “közhasznú bérlakás-építési programban” épült bérlakások bérleti díjához lehetne felhasználni.
Emellett a közhasznú bérlakás-építésbe tőkét invesztáló befektető társasági adókedvezményben részesülhetne. Az adókedvezményt az indokolhatná, hogy “a közhasznú bérlakás rendszerben a bérleti díj költségelven lenne kialakítva, a bérleti díjak a projekthez felvett hitel tőke+kamat törlesztésére kellene elsősorban fedezetet nyújtani.” A tanulmány szerzői szerint így lehetne elérni, hogy széles rétegek által megfizethető bérleti díj alakuljon ki az újépítésű bérlakásoknál. Annak érdekében, hogy a befektető érdekelt legyen a rendszerbe invesztálni, a hitel kifutása után fennmaradó lakás maradványértéken felül a befektetéssel kapcsolatban társasági adókedvezmény nyújtása lenne szükséges.
Az új Széchenyi Terv vitairatának lakáspolitikáról szóló fejezete nem tartalmaz nagyon sok újdonságot a kormányzat eddigi kommunikációjához képest. A vitairatban felsorolt célkitűzések szinte mindegyikéről beszélt már korábban az otthonteremtésért és energiaügyekért felelős belgazdasági államtitkár. Bencsik János a közelmúltban a Portfóliónak is részletesen beszélt a kormány lakáspolitikai és energetikai terveiről. Újdonságnak tekinthetjük a lakáshitelekhez kapcsolódó állami garanciavállalás ötletét, azonban ezzel kapcsolatban részletek nem jelentek meg a tanulmányban.
Még nem volt elég idő részletesen kidolgozni…
Ez a klasszikus népmesékre emlékeztető hoztam is ajándékot meg nem is alapján, a mondtak is valamit meg nem is.
Azért arra majd kíváncsi leszek, hogy az embereknek, honnan lesz mindezek után hirtelen pénze lakásokat vásárolni. A magyarországi jövedelmi szintek hasonlóan drasztikus emelkedése a következő 3-5 évben, azért még fikciónak is nehezen elképzelhető. Teggyük hozzá, hogy sajnos!
No azért van néhány megoldás:
Majd mindenki kisebb lakást vesz,
vagy két kerülettel kijjebb,
vagy nem vesz garázst és tárolót,
vagy nem vesz új bútorokat beköltözéskor,
vagy csak emelt szintű szerkezetkész állapotban veszi meg és kalákában fejezi be
stb.
van itt lóvé, csak a preferencia skálákat kell egy kicsit átrendezni meg helyre tenni
az biztosan nem fog menni, hogy
új lakást is veszek Zuglóban, (mert azt a hitelből meg tudom fizetni)
meg új autót, meg Horvátországba is elmegy a család legalább egy hétre
Majd nem lesz új autó, csak használt
Nem lesz Horvátország, csak a Velencei tó
És Nem Zuglóban lesz az új lakás, hanem a XVIII. kerületben
vagy az ingatlanközvetítők is mérséklik magukat ( közvetítői % ) továbbá lelkiismetesebben, nagyobb odafigyeléssel dolgoznak…..
Adalék, hogy nem szabad közvetítő cégnek “dolgozni”: Dr M….. ingatlan iroda, 2x sürgettem a megtekintést, válasz: nem tudja elérni az eladót, majd a harmadik érdeklődésre: a lakást eladták!!! Hogyan, az eladó nyaralása közben? Hanyag, nemtörődöm munka.
Józanul mérlegelve a “40 ezres szint” irreális és felesleges, sőt megengedhetetlen pazarlása az erőforrásoknak, ugyanúgy, ahogyan persze eddig is folyt.
A bűvös negyvenezres számot évek óta emlegetik a fejlesztésben érdekeltek, akik persze most is ott állnak a háttérben, és súgnak, mondván, el vannak avulva a lakások. Nyilván ezért építenek ők is holnapra vagy mára, netán tegnapra elavuló lakásokat.
Pár hónappal ezelőtt ugyanezek a súgók azt súgták az akkori illetékeseknek – mivel látták, hogy lakásépítésről szó sem lehet -, hogy 4000 szállodát kell gyorsan építeni. Mindegy mit, ez világos, csak baromi sok és nagy legyen, és ők kapják a megrendeléseket.
Úgy látszik, az égvilágon senki nem foglalkozik az ország egészének az érdekével. Pedig ez lenne a kormányzat feladata. Ha ugyanúgy a lobbik tartják őket a zsebükben, ahogy eddig a letűnteket, a helyzet reménytelen lesz nemsoká.
Csak egyetlen gondolat: a közgazdászok évek óta szajkózzák, milyen alacsony a mobilitás nálunk, mert nem lehet lakást eladni, bezzeg külföldön, mi nem szeretünk költözni stb., emiatt a külföldi befektetők nem találnak munkaerőt, és ide sem jönnek. A gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen a munkaerő mobilitása. Egyetlen megoldás a bérlakások számottevő szaporítása. Ez persze nem azonos a szociális bérlakásprogrammal és a hozzá kapcsolódó, megint betervezett, lobbisták által szorgalmazott különféle kedvezményekkel, amit majd mindenki megkap, főleg a bank, meg a vállalkozó, meg a nem tudom ki. Mert ez nem az alsó réteget, hanem a középréteget kellene érintse, hogy a jó szakemberek mozduljanak már végre.
Mi legyen a szociális segítségre szorulókkal? azt hiszem, szándékosan hülyének tetteti magát az, aki új lakásokat akar építeni ennek a rétegnek (esetleg némi nyomásnak engedett?). Ezer okból abszurdum ez, többek közt azért, mert számtalan régi lakás áll üresen, bérelhető olcsón, ki is venné a rászoruló, ha ehhez járulna hozzá az állam.
Lesz olyan kormány valaha, amelynek legalább az ötletei épelméjűek?
Árvay Pálnak:
1. Az ingatlanközvetítői jutalékok csökkentése valós népi kezdeményezés, majd egy posztban futtatok róla részletesebben is eszmét.
2. A leírt eset rendkívül idegesítő, de korántsem ritka.
Valóban vannak olyan lakástulajdonosok akiket meglehetősen nehéz utolérni. Magam pl. az szoktam csinálni, ha 3x nem tudjuk utolérni, akkor visszamondjuk a megbízását és töröljük a rendszerből. De ezt nem teszi meg minden ingatlanügynök, és még akkor is ott van, hogy amíg a 3 próbálkozás lefut, addig ott van az ingatlan a hirdetésekben.
De a nagyobb hiba az ingatlanügynökségekben van, nem a tulajdonosok hozzáállásában.
Egyébként mindig azt kérem/javaslom hogy szólni kell az adott iroda vezetőjének. Sajnos nagyon ritkán kapnak visszajelzést az ügyfelektől. Akár elégedettek, akár elégedetlenek.
Kz-nek
“Lesz olyan kormány valaha, amelynek legalább az ötletei épelméjűek?”
A kormányok igen nehéz helyzetben vannak. Értsd, nem találni olyan szakembereket akik értenének a lakóingatlan piachoz.
Az elmúlt 20 évben nem foglalkoztak ennek a piacnak a kialakításával, a szakembergárda kinevelésével, csak törvénykeztek ész nélkül, hol kampánycélból osztogattak, hol elvettek. De egyik kormány sem tudta, hogy valójában mit is csinál.
Valóban, eddig mindig néhány építőiparból jött éppen aktuális focipartner ötleteit valósították meg. És a focit most is szeretik…
Leegyszerűsítve: halvány segéd fogalma sincs senkinek a minisztériumokban arról, hogy mi a fenét is kellene csinálni.
Segítség képen, van egy javaslatom: először is pontos adatokra lenne szükség!
válasz ulpnak:
Igen, valószínűleg nem értenek ehhez a területhez, nem látják, az egyes lépéseknek mi lesz a hosszú távú következménye – ez még egy szakembernek sem lehet könnyű a jelen viszonyokban.
Én azonban még ez elé helyezem, hogy a józanésznek is ellentmond, amiket kitalálnak, és semmi hajlam nincs arra, hogy meghallgassanak minden érdekeltet, mielőtt újabb ötleteket valósítanak meg. Sok ember érdeke forog itt kockán, sok ember viselkedésén, hozzáállásán múlik a siker, a terület elképesztően kényes, összehangolást igényelne, s pont emiatt kellene a körültekintés, megfontoltság.
Nem sokkal azután, hogy a hozzászólásomat elküldtem, Róna Péter beszélt a Fidesz új programjáról az egyik tévében, s idevágólag azt mondta: “Az építőipar ciklusai összevissza rángatják a munkaerőpiacot, s ez az egész gazdaságra nézve nagyon káros hatással van, mert stabilitásra van szükség.” Nyilvánvaló, hogy eleve olyan célokat kell kitűzni, amelyeket hosszútávon, legalább egy ciklus alatt lehet folyamatosan és egyenletesen követni, és megvalósítani, s ez csak úgy lehetséges, ha a realitások talaján maradnak, nem tűznek ki eleve megvalósíthatatlan célokat, félrevezetve mindenkit, önmagukat is.
A másik meg, hogy ha jól értem, az a magyarázat (vagy hivatkozást?), hogy így akarják foglalkozatni a szakképzetlen munkaerőt. Ha nem tesznek mellé számokat, nem hiszem el, hogy ez eredményes lehet.